HTML

Szlovák Paradicsom

Túraútvonalak és környék látnivalóinak leírása, aktuális informácók a Szlovák Paradicsomról.

Friss topikok

  • Halász Gábor: Szia Műhód! Találtam az Index fórumlapján néhány képet amit feltettél a Jirousek albumból arról a... (2008.04.15. 00:03) BEKÖSZÖNTŐ
  • Pistike: Ha úgy számoljuk, hogy a felső vár 45 perc - 1 óra, közép vár 15 perc, alsó 30 perc. Akkor is olya... (2007.08.18. 05:58) Szepesi vár

Éttermek, vendéglők

Települések honlapjai

Várak, kastélyok

Felvidék Ma

  • Hibás feed URL.

Sólyom-völgy – Sokolia dolina

2008.05.14. 22:42 Műhód

 

„75 méteres létrarendszer, olyan létrákkal, amikről oldalt is le lehet csúszni!”

„Csak tökéletes fizikai állapotban, szédülésmentesen szabad rá vállalkozni!”

„Végzetes balesethez elég egy rossz lépés!”

 

Ilyen és hasonló intelmekkel találkoztam a Sólyom-völgy megmászása előtt.Első alkalommal elszúrtam a túratervünket is.Podlesokból a Hernád-áttörésen és Fehér patakon át közelítettük meg a Sokolt.Ráadásul eső után voltunk, és a sok dagonyával dúsított öt órás út rendesen kifárasztott mire a létrarendszer első vaslétrája alá értünk.

 Felnéztem a befelé hajló, kb. három emelet magas vaslétrára, és arra gondoltam:

- Ha az első létrafokról visszaesnék, akkor is legalább 50 métert szánkáznék lefelé apatakmederben mire valamiben megakadnék… A torkomban dobogott a szívem.

- Várjunk egy kicsit – mondtam a páromnak – kipihenem magam a létrák előtt. Negyed óra múlva elfogadtam az ajánlatát, hogy ha nem vagyok biztos magamban,akkor inkább forduljunk vissza.:(((   Ma már tudom, hogy hiba volt.

 Azóta -enyhe félelemmel a gyomromban- háromszor is simán megmásztuk a létrarendszert. Mint ahogy mindenki más, aki velünk együtt akkor arra túrázott.

 Nézzük mit írt erről a Sólyomról Dorka, friss élményként:

 A Sólyom völgy: húúúzós. :)

Aki erre túrára vállalkozik, hacsak nem rendszeres túrázó (vagy nem akar lerokkanni a túra végére), Csingó felől a Tamásfalvit inkább hagyja ki, és a Hernád mentén közelítsen a Fehér patakhoz.
Innen kellemes kis sétaúton doronglétrás ugrabugrával tovább a Sokolia dolina bejáratáig.

Kevésbé strapabíró turistáknak is érdemes, az első falétráig egy kb. 15 perces patakmenti szép sétával benéznie a völgybe. Ez az alsó része szerintem a legszebb az egészben (leszámítva a kilátást a létra tetejéről - már aki körül mer nézni róla :) ).

A falétra után igen meredek kaptató visz el A Létráig.

 Ez egy legalább 10 szakaszból álló létrarendszer, 1-2 doronglétrával kiegészítve).
Aki tériszonyos, bekötött szemmel másszon fel :)

A létra tetejéről a patak mentén még egy hosszabb, folyamatos emelkedős mászással jutunk ki a völgy kijáratáig.

Az út innen vállalkozókedv, idő és strapabírás függvényében folytatható több irányba is.

 

Tehát a Sólyom-völgy túraleírása:

 A Sokolia dolinát a Fehér patakon keresztül ( Biely potok) tudjuk megközelíteni. Leggyakrabban Csingóból (Cingov) szoktunk indulni erre a túrára, de jöhetünk Klastoriskoból és a Klauzy tó felől is.

 Általános érvényű tanács, hogy a normál kondiban lévő túrázó ne strapálja le magát a Sólyomba érkezés előtt. Tizenhat éven aluliakat akkor vigyünk magunkkal, ha kellően érettnek találjuk őket a létramászáshoz szükséges odafigyelésre.

 A rendkívül hangulatos, kristálytiszta Fehér patak sokszáz méteren vízszintes doronglétrahidak tucatjain vezet bennünket a Sólyom völgy bejáratához. Ez Csingóból kétórás út. A kanyon bejáratánál színes többnyelvű tájékoztató tábla fogad.

572 méteren vagyunk, a szurdok 430 métert emelkedik, 2,5 km megtétele után 1002 méteren jövünk ki. Az átlagos túraidő két óra.

A Mellék-vízesés 8 m, a  Sziklás-vízesés 3,5 m, a Fátyol-vízesés 75 m, a Felső-vízesés 15,5 m magas.

Ezután egy kopott sárga tábla magyarul is figyelmeztet: VIGYÁZAT! ÓVATOSSÁG!

Innen a sárga jelzésen szürke-szürkéskék sziklafalak árnyékában patak mentén sétálhatunk egyre beljebb a Sokolia dolinába. Itt azért ritkán lehet akkora víz, hogy  ne tudjuk száraz lábbal kikerülni, mert elég széles a völgy.

Ahogy egyre beljebb kerülünk, több a bedőlt fa és jobban magasodnak mellettünk a falak. Érezzük, hogy találó név erre a szurdokra a Sólyom név. Nem lepődnénk meg, ha sólyom suhanna fölöttünk.

A Mellék vízesést érintve húsz perces sétával jutunk el a Sziklás vízesésig.

Aki csak bekukkantani jött, az innen forduljon vissza!

Egy magas padlásfeljárónyi doronglétrán felkapaszkodva erősen emelkedni kezd a kanyon.

Tovább emelkednek a mellettünk lévő sziklafalak, gyorsabban fut mellettünk a patak, barlangszerű nyílások ásítanak felénk és mászni kezdünk felfelé gyökerekbe, sziklákba, faágakba és láncokba kapaszkodva, hogy eljussunk a Létrához.

 Előtte érdemes nézni egy kicsit a hetvenöt méteres Fátyol vízesést. Ritka szerencsénk van, ha sok vizet hoz . Leginkább a létrarendszer látványa, a hidak, és a magasban  felső hídon ácsorgó hangya méretűnek látszó, már föntlévők messzesége szokott elgondolkodtatni…

 A  Létránál pihenjünk egy kicsit. Egyébként bármelyik létrán megállhatunk pihenni. Ez az első, kb. három emelet magas felül befelé hajló létra a legijesztőbb, az arra hajlamosak számára. Ezt egy csaknem vízszintes, és egy rövid függőleges létra követi az első hídig.Ott ismét érdemes nézelődni egy kicsit. Én ott mindig örömködöm, hogy túl a vagyok a Létrán.

 Hat újabb létra megmászásával –közben a vízesését is nézegetve- jutunk fel a Fátyol-vízesés tetejére. Itt a második hídról letekintve lebámulhatunk a létrarendszerhez érkező hangyákra. Megcsodálhatjuk a velünk szemben meredező hatalmas sziklafalat is, ha mázlink van éppen virágzik körülöttünk a vadrózsa…

 Ezután elindulunk tovább a kanyon belsejébe és jó érzéssel tölt el, hogy túl vagyunk a létrákon. Ekkor újabb doronglétra és vaslétra segítségével haladunk tovább. Doronglétrahíd és sziklatálcák leküzdésével jutunk el a Felső-vízesésig és az ő 15,5 méteres alul libegő vaslétrájáig.

 Aki itt elkezdené köpködni ezt a nem várt létrát, annak felhívnám a figyelmét egy apró momentumra:

Ezért jöttünk! Azért, hogy ebben a mellettünk csörgedező vízzel övezett szurdokban ilyen létrákon kússzunk fel!

 Ezután még sokkal tovább baktatunk fölfelé a Sólyom – völgy kijárata felé, mint ahogy az legtöbbünknek jól esik.

Fent a kijáratnál azért be szoktunk nyomni egy szendvicset az orcába.Ilyenkor értékelünk:

-            Húzós volt.

-            Élmény volt megmászni.

-            Még egy kört?

vagy:

-         Csak ennyi???

 Visszamehetünk a Fehér Patakon át a Klauzy tó érintésével Csingóba, átmehetünk a Geravyra, lesétálhatunk Podlesokba, vagy átbaktathatunk Klastoriskoba is a Sólyom-völgy kijáratától.

Célszerű figyelembe venni, hogy ennek a kanyonnak megmászása - oda-visszaúttal - átlagos tempóban, pihenők nélkül is legalább hat órát vesz igénybe.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A Hernád-áttörés

2007.08.22. 22:26 Műhód

 

A Hernád-áttörés

 

A Hernád – áttörésről jó tizenegynéhány évvel ezelőtt hallottam az öcsémtől.Gyönyörű, de veszélyes hely. Vad kanyon, amit a sziklákba épített vaslábtörlőket idéző sziklatálcák, láncok, doronglétrahidak segítségével lehet bejárni.

Egyszer el kéne menni… Amikor lelkileg és fizikailag is rendben vagyunk. Beírjuk magunkat a szállás túrakönyvébe, hogy odamentünk. Tudják, hol keressenek a hegyimentők, ha esetleg történik velünk valami. Sípot viszünk magunkkal, hogy a hang után ránk találjanak. Lámpát is, és gyapjúalsót, hogy ne hűljünk le, ha esetleg sérülten valamelyik bemélyedésben, szakadékban kellene elidőznünk a mentésig…

 Ma már megmosolyogtató, de ilyen érzésekkel vágtunk bele az első néhány napos túránkba. Firon András: Szlovák turistaparadicsom c. könyvéből szereztük ezeket az információkat. Akkoriban veszélyesebbnek tűnt a Hernád áttörés bejárása a valóságosnál. Ijedeztünk tőle.

 Most amikor busszal kiránduló, nevetgélő-sikoltozó nyugdíjascsoporttal, és osztálykiránduló tíz év körüli gyerekekkel kerülgetjük egymást a sziklatálcákon, hajlamosak vagyunk megmosolyogni az ilyen vészmadárkodó figyelmeztetéseket. Extrém időjárási körülmények között viszont, a fenti óvatoskodás teljesen reális.

 A Hernád-áttörés bejárása  –a lépéseinkre odafigyelve- általában kellemes családi kalandtúra. Rövid idő alatt megbarátkozhatunk a láncokkal és a sziklatálcákkal. A varázslatos táj mellett idevonz bennünket az is, ahogy harmonikázva haladunk a folyó mellet. Az egyik percben vízközelben ballagunk, néhány perc múlva szinte észrevétlenül sok emelet magasságban egyensúlyozunk a folyó fölött.

 A két nehezebb szakasz: az áttörés kezdetétől a Kolostor szakadék bejáratáig tartó, és onnan a Létánfalvi malom hídjához vezető út. Továbbhaladva, a Fehér patak torkolatáig kevés akadállyal találkozunk. A Fehér patak hídjától Csingóig, szinte sétaúton jutunk el.

 Ritkán járjuk meg oda-vissza egy alkalommal az áttörést. Általában egyes szakaszait építjük összetett túrákba. Lásd: „A két kedvenc egynapos túrám”

 És most olvassuk el Firon András nyomán a Hernád-áttörés klasszikus, részletes leírását:

"OLYAN HÁTIZSÁK LEGYEN NÁLUNK, AMELY SZABADDÁ TESZI MINDKÉT KEZÜNKET, MERT IDŐNKÉNT SZÜKSÉGÜNK LEHET RÁ! HA ÚGY ADÓDIK, NE SZÉGYELJÜNK NÉGYKÉZLÁB MÁSZNI! A CIPŐNK LEGYEN KÉNYELMES!

 P/9 Hernád-áttörés

Vissza autóbusszal, a Cingov-Spisská Nová Ves-Hrabusice-Myto útvonalon.

 

Jelzés: kék (2819; 11 M)-kék (2819; 22 M)-zöld (5723/a; 20 Z)- kék (2829/a; 21 M)-sárga (8737; 19 Z); idő: 255 perc; táv: 8,2 km; a (halmozott) szintkülönbség: 120 – 130 m.

 A SzP. egyik leghíresebb, leglátványosabb túrájára indulunk, amely feltétlenül emlékezetes mindenki számára, aki végigjárja. Ez a 8,2 km-es, testileg és idegileg megterhelő gyaloglás, a visszafelé kényszerűen megteendő bármely úttal együtt több, mint kirándulás. Nagy élmény.

 A Hernád-áttörés teljes hossza kb. 16 km. Ennek a legszebb részét járjuk be, ahol helyenként 300m mélyen száguld a Hernád a szakadékszerű sziklafalak között.

Ha valahol érvényes, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos, itt az!

Ugyancsak rendkívül fontos a fokozott óvatosság. Még annál is elővigyázatosabban kell mozognunk, mint azt a  kanyonokban „kötelezően megszoktuk”,  hiszen ott a terep- akadályok, a létrák önmagukban figyelemre késztetnek , itt azonban ösvényünk sokszor halad látszatra veszélytelen rézsűn, ám valójában egyetlen rossz lépés, botlás elég ahhoz, hogy a mélybe csússzunk, vagy essünk.

(Turista honfitársaink erről az útról e-képpen szoktak élcelődni: „Jézus-Mária, ha otthon ilyen helyen meglátnak valakit, azonnal tűzoltókért és mentőkért telefonálnak!”)

 S méghozzá itt, a Hernád-áttörésben kétirányú haladás van, tehát ügyelnünk kell a szemben jövőkre is, pedig olykor csak tenyérnyi helyen térhetünk ki.

 A folyónak ez a szakasza a XX. Század elejéig járhatatlan és szinte ismeretlen volt.

Csak 1906 februárjában ment végig Hajtsch Béla és testvére a befagyott folyón, útjukat még abban az évben júliusban kezdetleges tutajon megismételték. A Hernád áttörés ma a vadvízi kajakosok számára minősítőhely.

 A Hernád-áttörés turisták számára csak 1974 óta járható, amikorra a Hegyi Szolgálat a biztosító berendezésekkel együtt kiépítette a sziklajárdákat.

 A podlesoki kempingből indulunk. A kék jelzést követjük. 30-35 perc alatt érjük el a Hernád-torkolatot (Hrdlo Hornádu). Az erdei sétány sziklaszirtre vezet, ennek túloldalán 5-6 méter mélységben van a folyó, rajta vashíd. Az ösvény a szirt mögött kanyarog le a hídhoz, amelyen átkelünk. Az elágazásoknál a kék jelzésen csúszós sziklákkal tarkított, keskeny ösvény minden védelem nélkül vezet a hideg vizű, sebes folyó széle fölött.

50. p; a szemközt sziklafal érzékelteti a Hernád-áttörés lényegét.

55. p; vasjárdán hágunk fel egy kis sziklára, majd utána, a lejtő végén faház tűnik a szemünkbe: Pihenő a Fehér Baráthoz.

60. p; doronglétra+ 4 láncos sziklafaltálca. Csúszik! Rögtön utána nem egyenesen megyünk tovább, hanem jobbra le korlát segítségével.

65. p; a túlsó parton barlangüreg, majd veszélyes sziklajáró, gerendahíddal és néhány sziklatálcával.

70. p; merész percek következnek: 12-14 láncos sziklafaltálca, 5-10 méterrel a zúgó folyó felett; a középen kidudorodó, „hasas” sziklafalon csak homorítva, némi akrobatikával, a láncon „lógva” lépünk tálcáról-tálcára.

Védőkorlát nincs! Abszolút figyelem és lélekjelenlét szükséges! Mivel a sziklafaltálca-járda elején még nem látni a végét, nagyon ügyeljünk arra, hogy szemközt nem jönnek-e?

Csak egyenként, megfelelő térközzel induljunk!

83. p; a folyó jobb kanyarjában doronglétrahíd + 4 vaslépcső + 12 sziklafaltálca.

Itt ugyan magasabban vagyunk a víz felett, (kb. 10-12 m.), de lélektanilag könnyebb az átkelés, mert a sziklák nem dőlnek kifelé! A kanyar után újabb 6 sziklafaltálca.

90. p; a folyó bal kanyart ír le; , majd hirtelen lánchídon imbolygunk át a jobb partra.

98. p; jobbról kis ér fut le, rajta dlh, mellette pihenőasztal. Ez a Betyár zug.

105. p; a Hernád éles bal kanyarulatánál, a hegyomlásnál- a neve: „Állandó eső” – utunkat olyan szikla állja, amelyet ki nem kerülhetünk, meg kell másznunk, mert- tekintettel a kőomlás veszélyére- a Hegyi Szolgálat sem szerelt fel rá sziklafaltálcákat.

Doronglétrán 38-40 lépcsőfokkal jutunk fel a szikla tetejére, majd újra le. Odafent sem tanácsos időzni,, mert alattunk a szakadék a folyóig 35-40 m mély!

118. p;  hét „könnyű” láncos trepni, de a lánc utána folytatódik, mert az ösvény különösen veszélyes. Jól tesszük, ha a következő két vaslépcsőig szorosan a lánc mellett maradunk, mert az egy lépéssel lejjebb húzódó ösvény –észrevétlenül- lekopott, síkos sziklára vezet, s onnan menthetetlenül csúszunk le a folyóba. Kapaszkodjunk! Megpróbáltatásainknak most már csakhamar vége, mivel a

130. p; táján átmegyünk egy lánchíd alat6t, jobbra fel a hídfőhöz, s alighanem pihenőt tartunk…

Innen indul az egyik kanyontúra a Kolostor Szakadékon át Klástoriskóra a Vörös Kolostor turistaközpontba, a zöld jelzés mentén.

Utunkat a hídon folytatjuk, tehát ismét át a bal partra. A hídfőnél három nyelvű tábla int:

„Vigyázz! Fokozott óvatosságot! Egyszerre csak öt személy mehet át! A híddal ne hintázz!”

Ismét doronglétrák, sziklafalról-sziklafalra. Az út továbbra is magas meredély szélén vezet.

140. p; tiszafák mellet, morénán haladunk el, majd hasadékokkal 8+8 trepnis sziklafal;

a folyó U-kanyart ír le. 160. p; sziklafaljárda 10 tálcával. Utána jobbra lefelé menjünk a korlát mellett a 15 fokos doronglétrán. Ismét lánchíd következik: át a jobb partra.

168. p; a sárga jelzés elágazása a Zelena dolinába. Itt veszély nélkül mehetünk le a Hernád partjára. Ivóvízgyűjtő területen vagyunk!

175. p; 20-25 méteres sziklafalon lánc, vaslépcső. Ez a folyó feletti eddigi legnagyobb magasság. Itt már drótkötélkorlát is van. Kb. 50-60 méter magasságban lehetünk a víz felett.

177. p; Égbe szökő sziklafalak közti vízmosáson vashíd, s utána tábla közli: Hernád-áttörés.

182. p; ismét himbálódzó lánchíd vezet át a folyón az é. partra.

190. p; Letanovsky mlyn üdülőtelepe tisztással. A piros jelzésen az egykori szerzetesek lábanyomán a Vörös Kolostorhoz Klástoriskóra juthatunk. A régi kőhidat a németek 1944-ben felrobbantották, most vashíd van a pilléreken. A fedett falatozónál bögölyök tanyáznak!

A hídon áthaladva a déli oldalon vagyunk, sétányon megyünk, de a 205 p. táján 17 sziklafaltálcás járdára érünk. Néhány közülük a víz fölött kifelé dől, majd újabb 13  sziklafaltálca következik a szárazföld felett, (lehet, hogy oda jobb esni?), majd még 3 tálca…

210. p; kiadós sziklafaljárda 27 trepnivel. Néhányon megint homorítani kell…

(Találkoztam errefelé egy fickóval, akinek egy tacsikutya volt a hóna alatt, miközben két kezével a láncba kapaszkodva kifelé homorított a folyó fölött a sziklafaltálcán vagy tíz emelet magasságban. Látnotok kellett volna a rettegést, szegény kutya pofáján…L.)

216. p; 8+2 láncos trepni vár ránk. Ez lélektanilag könnyebb. (Teli gatyával ki fél attól, hogy tele lesz?) 220. p; A Szűkület felett vashíd visz át az é. partra. Itt király a kilátás.

245. p; Újabb hídon át a déli partra. A Biely Potok torkolatánál a Vaskapuban vagyunk.

(Jobbra, déli irányban a zöld jelzés elvisz a patakvölgybe a Sokolina dolina kanyonjába és a paradicsomian hangulatos Klauzy nevű duzzasztott tó katlanjába,- majd Klástoriskóra is.)

A patak torkolattól a túlsó, északi part fölött uralkodó, monumentális „sziklaoltár, a Tamásfalvi-kilátó felséges látványa tárul felénk.

Tovább megyünk a folyóval párhuzamos kék ösvényen, majd láncos kapaszkodóval leereszkedünk, s kis kanyarral egy vízmosás-völgy torkolatának hídján megyünk át. A Lesnica patak érkezik itt a folyóba.

250. p; A túlsó parton megpillantjuk az impozáns Ihla-tűt, a sziklafal kiugró ujját. Innen fenyvesben sétálunk tovább.

275. p; Balra vashíd, alatta a németek által felrobbantott betonhíd romjai.

5-6 perc séta után a cingovi autóparkolóba érünk. Onnan ismét vezet egy vashíd a Hernád déli oldalára, de mi a kék jelzésről balra letérünk a sárgával jelzett aszfaltozott kocsiútra, tehát már nem jobbra a folyó felé, hanem balra felfelé indulunk. Az út megkerüli a barlangüregekkel teli, alacsony sziklát, majd hangulatos fenyők és nyaralók közt enyhén emelkedve 5 perc múltán sorompóhoz és autóbuszmegállóhoz érkezik.

Innen busszal folytatjuk utunkat Spiská Nová Ves-Iglóba, onnan átszállással tovább a Hrabusice-Myto járattal, hogy visszajussunk Podlesokba a kempingbe, illetve a mellette lévő őrzött parkolóba az autónkhoz.

Amíg az autóbuszra várunk, autóbusz-végállomásnál üzleteket, gyorsbüfét találunk, a parkoló mentén jobbra lévő kellemes étteremben megtömhetjük pocakunkat…"

KELLEMES HERNÁDOZÁST MINDENKINEK! 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus szlovákia túra felvidék szlovák paradicsom podlesok hernád hernnád áttörés cingov

Nagy Sólyom-völgy (Velky Sokol)

2007.08.21. 23:26 Műhód

 

A Nagy Sólyom-völgy (Velky Sokol)

 

Ez a kanyon nagy kedvencünk.

 Azért, mert zöld, mert a legvadregényesebb, mert a leghosszabb, mert legtöbbször itt áztunk ronggyá, mert itt a legtöbb bedőlt fa, mert normál vízállás esetén is itt ugrálunk a legtöbbet a patak kövein, mert itt a legkönnyebb becsúszni a vizes farönkökről a patakba,  mert itt vertem be legtöbbször a fejem vastag faágakba, és mert két gyönyörű vízesés vár itt bennünket…

 Pilába –a hajdani fűrésztelepre, ami ma üdülőhely- autóval szoktunk eljutni. Ott leparkolunk, kifizetjük a parkolást és a belépődíjakat, majd ha szerencsénk van betérhetünk a parkoló közelében a 2006-ban nyílt menedékházba ételre - italra. A hely Chata Piecky  néven üzemel. Kényelmes szállást tud biztosítani 17 személy számára. Elméletileg naponta nyitva van, de ezt szívesen felülírják egy-egy cédulával, ha egyéb dolguk akad...

 - Régen a Velky Sokol bejáratáig lehetett autózni, és ott parkoltunk, de először betiltották a parkolást, 2007-re pedig az utat is lezárták.-

 A vízművek telepén átfolyó patak mellett hatalmas  – Szlovák Paradicsom illatú – lapulevelek és zöldnövényzet és a patak kipárolgását mélyen belélegezve, kb. 20 perc alatt jutunk el a Nagy Sólyom-völgy bejáratáig.

 Cserjékkel-bokrokkal szegélyezett nyílt völgyben, a bővizű Sokol/Sólyom patak mentén kezdjük kirándulásunkat a 6 kilométer hosszú Nagy Sólyom-völgyben. A kanyon 610 méteres magasságból indulva 289 métert emelkedik. Bejárása -pihenőkkel- három órás élményben részesít.

Margitszigeti séták kényelmét idéző úton indulunk. Jó fertályórán át ballagunk a lépcsősen ereszkedő patak mellett. Nem kell a lábunk elé figyelni. Megtehetjük, hogy útközben  a szemünkkel a halakra vadásszunk a kristálytiszta patak vízében. Sokan leülnek itt a kiépített patakpartra

 Azután jön egy-két doronglétra híd. Gyakran a patakot sem látjuk, mert a vize a meder  alá bújik. Fák közé érünk. Nem is lesz víz a kanyonban? – kérdezzük magunkat.

 És mégis találkozunk a vízzel, meredek sziklafalakkal, bedőlt fákkal, gyönyörű a vízbőségnek megfelelő vízesésekkel. Ugrálunk a köveken az egyik partról a másikra. Nyálkás-csúszós, imbolygó fatörzseken egyensúlyozunk.

Háromnegyed óra múltán balról narancsvörösre festett gömbölyded kövek, mohával-zuzmószerű, nedvdús növényekkel és lapulevelekkel borított meredélyen tiszta, átlátszó vizek csordogálnak felénk. Leülünk egy nagyobb kőre nézelődni.

Itt vagyunk. Itt vagyunk a természetben…

Ücsörgünk egy kicsit. Vizet iszunk a sajátunkból, szendvicsezünk, nézzük a vízfolyásokat, a kanyon magas sziklafalait.

Magunkba szívjuk a hangulatot. Ezért jöttünk. Ezért ücsörgünk itt.

Azután megyünk tovább.

Még kétórányi gyönyörűséget várhatunk a természet adta kalandparktól.

Ez a kanyon csak odafigyelést igényel. Nem veszélyes kisgyerekek számára sem.

Doronglétrahidak, lépésre faragott csupasz fatörzsek, létrák-láncok segítik utunkat a vízesések, zuhatagok, és a bedőlt fák között.

Nevezetes vízesései: a Maly 8,5 a Velky 7 méterről zuhannak alá. Aki kapkod, annak könnyen beázik a bakancsa, esetleg éri valami a bokáját.

Sajnos a 2004-es téli vihar a Velky Sokolt is megviselte. 2005-ben már sok bedőlt fával találkoztunk a vízeséseken átvezető doronglétrahidak fölött. Bizony most is többször előfordul, hogy csak a zúgásból tudjuk, hogy vízesés van alattunk.

Ez a kanyon most elvadult. A haladást segítő eszközök cserére, gondozásra szorulnak. Amikor teljesen kizöldül a növényzet, elmaradnak a magas falak. Rövid vízvájta kapaszkodó után kiérünk a Nagy Sólyomból.

A piros jelzésen balra fordulva  húsz-harminc percnyi enyhe emelkedőn jutunk el a selymes füvű ezer méter magasságban nyújtózkodó Glac rétre.

Itt sokan lepihennek. Ha tehetjük, mi is süttetjük egy kicsit a  hasunkat a napsugárral. Közben csendes, szelíd szellő szokott bennünket cirogatni-simogatni. Élni tudni kell!

Innen az ezer méteres magasság közelében bandukolva félóra alatt jutunk el a piros jel mellett Mala polánára.

Aki itt kék jelzésre vált át 25 perc alatt érkezik a Sucha Belá kijáratához.

Mi azonban a piroson folytatjuk az utunkat, ha az autónkat a Pilában hagytuk.

Bő egyórányi gyaloglás után jutunk el Palcra, ahol találkozunk a sárga jelzéssel, ami jobbra fordulva  20 - 25 perces vádlimerevítő erdőgazdasági úton levisz bennünket Pilába !

 Ha nem hétfő van, akkor az ösvény kijáratával szemben egy mostanában nyílt  kerthelyiség fogad bennünket. Üdítővel, jégkrémmel, finom csapolt sörrel, padokkal, napernyővel. Balszerencsés esetben semmi sincs nyitva és elvihetjük a szomjunkat Podlesokig, de akkor is elmondhatjuk: tettünk egy gyönyörű túrát a Nagy Sólyomban!

Ezt a túrát Pilától-Piláig, kényelmes tempóban, pihenésekkel, hét óra alatt szoktuk megtenni.

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus szlovákia felvidék szlovák paradicsom nagy sólyom völgy pila podlesok

Szepesi vár

2007.08.16. 10:21 Pistike

A Szepesi vár (szlovákul Spišský hrad), 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra), együttesen a Világörökség részei. 2006-ban kb. 170 000 turista nézte meg a várat.

 

Nyitva tartás:

Látogatható májustól szeptemberig, 8:30 órától 18:00 óráig mindennap.

Októberben 8:30 órától 17:00 óráig, hétfő kivételével.

Novembertől áprilisig külön kérésre megtekinthető.

 

A Szepesi vár a Poprád – Eperjes főútvonal mellett található, Lőcsétől 15 kilométerre. A dombhátról kiemelkedő vár jól látható főútról. Ha Poprád felől megyünk, akkor nem érdemes letérni az 547-es Kassa felé menő útra, ami bevisz Szepesváraljára (Spišské Podhradie). Hanem célszerű tovább menni, és amikor a várral egymagasságba érünk figyelni és akkor könnyen észre vesszük a vár megközelíthetőségét mutató táblát. Eperjes felől szintén ki van táblázva a vár letérés. A keskeny aszfaltozott út a vár alá, egy tágas fizetős parkolóba visz. Ahonnan egy könnyed (?) 5-10 perces sétával juthatunk el a várkapuba.

 

Miután megvettük a jegyet, ne lepődjünk meg azon, hogy Lublóval, Krasznahorkával, vagy Nedec (Dunajec) várakkal ellentétben itt hiába kérünk (várunk el), mint az előbb felsorolt várak bármelyikében vártörténetet A/4-es lapon, nem kapunk. Így aztán irány az Információ, ahol is kiderül, hogy elég szűkös a választék ilyen téren. Nekünk akkor egy párlapos háromnyelvű kiadványt sikerült venni. Vagyis, ha odakészülünk, akkor célszerű az Interneten bogarászni, hogy hova is készülünk, mit is látunk. Ja, de ne a vár hivatalos honlapján kereskedjünk a http://www.spisskyhrad.com/ -on, mert ott csak szlovák, angol, német és francia leírás található. Nézzünk szét inkább itt: http://www.spisskyhrad.sk/hu.html  Kellemes meglepetés viszont, hogy nem kell fotós jegyet venni, azaz szabad a vásár, nyugodtan fotózhatunk, kamerázhatunk a Szepesvárban.

 

A vár belső udvarán van minden, ami szemszájnak ingere. Egy kisebb kirakodó vásárba csöppenünk. Az árak nem túl vészesek… A kajákat mi nem próbáltuk ki, így azokról véleményt nem tudok mondani. A sátrak kínálata az ilyenkor szokásos: emlékképek, sípok, mágneses fotók, képeslapok stb.

 

Magyar nyelvű idegenvezetést nem sikerült elcsípni. Így egy szlovák csoporthoz csapódtunk, hogy mégis legyen valami rendszer, ahogy bejárjuk a várat. A várbejárást a felső várral kezdtük, ahova meredek kaptatón jutottunk fel. A termekben kiállítások vannak (festet és fotó), bútor, korabeli fegyverek, felszerelések találhatóak. A gótikus várkápolnában egyház történeti kiállítást rendeztek be. Az egyik helyiségben két fiatal hölgy jóvoltából korabeli élő zene szól. Érdemes időnként kinéz az ,,ablakokon”, vagy a lőréseken, gyönyörű táj tárul elénk. A felső várban több lépcső is van, ami sok látogató esetében elégé megnehezítő a közlekedést.

 

Az alsó vár a várfalon kb. 20-30 perc alatt kényelmesen körbejárható. Érdemes megnézni a bástyákat is. Az alsó vár közepén található egy szabadtéri színpad, ahol rendszeresen tartanak előadásokat, koncerteket.

 

A Szepes várban készült fényképeink a http://pistike.hu/skanditour/index.php weblapon megtalálhatóak.

 

------

 

Filmforgatások

 

A várat több film forgatása során használták helyszínként:

 

Sárkányszív, 1996

A hódító, 1997

Az oroszlán télen 2003

The Last Legion 2006

 

Megközelítése

 

Két fő irányból is lehetséges:

- Lőcse felől a 18-as számú (E50-es) úton kelet felé haldunk, az 547-es úton Szepesváraljára fordulunk. A falun áthaladva a vár felé fordulunk, át a vasúti síneken, és a temető melletti fizetőparkolóba jutunk. Innen gyalog kell a vár dombra fel mászni, és körülbelül 35 perc gyaloglás után elérjük az alsó várkaput.

- Hatkóc felé kanyarodunk és a vár főbejáratához nagyon közel levő parkolóba érkezünk ahonnan könnyű 10 perces sétával a középső várudvarba juthatunk.

 

 

Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek

Szepesváralja óvárosa a Szűz Mária-plébániatemplommal

Szent Márton-székesegyház (Szepeshely)

Püspöki palota (Szepeshely)

Kanonokházak (Szepeshely)

Szentlélek-templom (Zsigra)

 

------

 

634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkőszikláról uralja a Szepesi-medencét a Szepesség egyik legértékesebb műemléke, a nemzeti kulturális örökségként nyilvántartott Szepesi vár. Amellett, hogy a 12-18. századok építészeti fejlődésének tükre, 4 hektáros (pontosan 41 426 m2) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára.

A történelme is gazdag. A sziklát, amelyen épült, már a kora-, majd a késő-kőkorban lakták. A régi betelepítés időszámításunk idején érte el legnagyobb kiterjedését, amikor az ún. puchói kultúra népe hatalmas és nagy kitejedésű erődöt épített itt. Az erőd falait a közelmúltban végzett régészeti ásatások során meg is találták. De kiástak paraszti- és iparos- házakat és egy nagyméretű kultikus objektumot. Az erőd kiterjedéséből, falaiból és szerkezetéből arra lehet következtetni, hogy ez volt Közép-Szepesség központja. A falak, amelyek a terepen még felismerhetők, körbezárták az egész várat, áthaladtak a legnagyobb várudvaron is. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ez a másik erőd megsemmisülése után kezdték építeni a mai Szepesi várat.

A Szepesi vár történelmének és építészeti fejlődésének ismeretét jelentősen módosította a mintegy tíz éven keresztül végzett alapos és módszeres régészeti feltárás. A kutatás talán legjelentősebb eredménye, hogy megtalálták és időben azonosították a vár legrégibb részét, a 11-12. században épített köralakú lakótornyot, amely a 13. század első felében semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai köralakú tornyot, a román stílusú palotát és a felsővár további részét. Mivel a várak általában, köztük a Szepesi vár is, kitűnően beváltak a tatárjárás idején, IV. Béla szorgalmazta a a várépítéseket. Ezért a Szepesi vár területén 1249-ben a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Már abban az időben is, de főleg a 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. A vár a vármegye központjává vált, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. 1275-ben bizonyos, a király ellen fellázadt Roland comes foglalta el. Ezután Kun Erzsébet , IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is ádáz harc folyt. 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. Röviddel ezután következett a vár kibővítése és gótikus stílusban való átépítése.

A huszita háborúkban Giskra Jan a várat elfoglalta. Először a vár alatti lejtőn egy kis erődöt építtetett, majd a nagy várudvart erősítette meg. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. A vár történetében jelentős év volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat az uralkodó Zápolya Imre és István főnemeseknek adományozta. Bár a Zápolya-család több mint 70 várat birtokolt, a Szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek. A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király – Zápolya János. Ő volt egyben a vár utolsó Zápolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban a Habsburgok a várat elkobozták. A várat hamarosan, már 1531-ben Thurzó Sándornak ajándékozták. A Thurzó-család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó-család kihalt, a várat a Csáky-család szerezte meg, és a vár családjuk birtokában maradt 1945-ig. A Csákyak a várat azonban csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon (Hodkovce), később Szepesmindszenten (Bijacovce), Kluknón (Kluknava) és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy katonai helyőrség maradt, de az is elhagyta a várat az 1780-as tűzvész után. Ezután a vár rommá vált. Gondos kutatások után csak néhány éve javítják, konzerválják a várromokat, néhány részét újraépítik. Az alsó várudvart már 1983-ban megnyitották a nagyközönség előtt.

Ha a várba Hatkóc felől lépünk be, figyeljük meg a hajdani főkapu ötletes védelmét. A ma különálló falazott oszlopokat eredetileg gerendák kötötték össze, ez volt az első védelmi vonal. Ezután egy mély árok, majd egy magas fal következett, ez volt az előkapu. Csak ezután jutunk a 15. századi gótikus stílusú kapuhoz, amely előtt még egy csapóajtó volt. A kaput nem csak egy függőhíd felemelésével, hanem egy leengedhető vastag ráccsal is védhették. E kapu helyén már a 14. században is kapu volt. A kapun a középső várudvarra jutunk, itt volt a porkoláb háza, a falak mentén a helyőrség szállása, hátul pedig magtár. A várudvar bal oldalán egy megerősített kapu vezet a kiterjedt alsó várudvarra. E kapu megépítése előtt egy barbakán állt, azaz egy olyan torony, amelyen keresztül kellett menni, hogy a kapuhoz eljuthassunk. A 15. század közepén épült nagy várudvar nem csupán az itt állomásozó katonaság védelmére szolgált, de a környékről nagyszámú lakosságnak is oltalmat nyújthatott. Alsó részén egy feltűnő köralakú objektum alapjai láthatók. Ez egy 15. század első felében épített lakótorony alapja. A tornyot hatalmas vízárok és cölöpfal védte, ideiglenes fegyverraktárként is szolgált. Miután felépítették a várudvar falait, a torony elvesztette a kis erőd jellegét. A várudvar falainak belső oldalához gazdasági épületek simultak. E várudvaron halad át a puhói kultúra népe erődjének fala is.

Térjünk vissza a középső várudvarra. Innen egy meredek úton a kapun keresztül feljutunk a román stílusú elővárba, amely a feltárások előtt nagyrészben be volt temetve. Látjuk a helytartói palota romjait, egy malom helyét, a sziklában egy kis kivájt barlangot. A másik oldalon egy viszonylag jó állapotban megmaradt románkori kaput látunk, ezen keresztül jutunk fel a felső várba. A felső várban később egy másik kaput is építettek, ma a semmibe vezet. Eredetileg egy faállványon keresztül lehetett megközelíteni.

A fellegvár természetesen a vár legrégibb és legértékesebb része. Közvetlenül a bejárattal szemben a sziklában egy nagy tartályt helyeztek el, csak egy keskeny nyílás vezet belé. Jobbra a már említett románkori kapuhoz jutunk, a kapu előtt a vár utolsó, a 18. században végzett építészeti átalakításainak falmaradványai találhatók. A másik oldalon találhatók a vár lakói és tulajdonosai eredeti gótikus és reneszánsz stílusú épületei – ezekből a vár látogatóinak pazar kilátás nyílik a környező tájra. Az épületek építészeti értékeiről a megmaradt gótikus és reneszánsz kapuk és ablakok vallanak. A fellegvár közepén egy 13. század közepén épített köralapú öregtorony ékeskedik, amelynek bejárata eredetileg az első emelete magasságában volt. Az öregtorony mögött egy – a közelmúltig víztartályként használt - köralakú építmény falai húzódnak. Ezek azonban a 11-12. századból származó bástya falai voltak, amelyet a 13. század első felében bontottak le, miután az alatta lévő sziklában egy nagy repedés keletkezett. Az öregtornyot ma boltíves folyosó köti össze a 15. századból származó gótikus stílusú kis kápolnával. A kápolna mögött van a vár legértékesebb épülete – egy hatalmas, eredetileg háromemeletes román stílusú palota, amelyet a 15-16. században gótikus stílusban építettek át. Az eredeti épületből talán a fejes, román stílusú kettős ablakoszlopok a legcsodálatosabbak. Az épületeket a 13. században észak-olaszországi kőfaragók építették. Az öregtorony régészeti feltárásánál egy téglalap alakú gödröt is találtak, valószínűleg víztartály vagy jégverem volt.

2 komment

Címkék: turizmus történelem vár felvidék szepesvár

Tamásfalvi kilátó - Fehér patak – Klauzy tó

2007.08.15. 17:09 Műhód

        Csingó -Tamásfalvi kilátó - Fehér patak – Klauzy tó – Fehér patak – Csingó

(Cingov - Tomásovky vyhlad - Biely potok Klauz y - Biely potok – Cingov)

6 órás könnyű túra

 

Csingó a Hernád-áttörés turistaútvonalának keleti kapuja. Túraközpont, üdülőhely.Itt található a Paradicsom hegyimentőinek székhelye is.

Könnyű kirándulás innen a dombokon át a Tamásfalvi kilátó, lent a Hernád mentén is olyan könnyen járható az út, hogy Csingóból akár egy babakocsit is eltolhatunk a Tamásfalvi kilátó alatti, sziesztázásra is kitűnően alkalmas rétre, amely mellett a Fehér patak fut a Hernádba.

 Könnyű túránkra a csingói parkolóból Hernád felé vezető lejtős műúton, a sárga jelzésen indulunk. Öt perc elteltével egy gyalogos híd és egy irányjelző tábla környékén jobbra fordulunk, és fölkapaszkodunk egy lépcsős emelkedőn. Negyedórányi sétával érjük ela csingói Tatran kempinget, amin keresztülhaladva balra fordulunk.

Csakhamar már a Hernád északi partja fölötti dombokon baktatunk, ahonnan helyenkéntkilátunk a fák között a lent kanyargó Hernádra. Napos időben, nyári melegben virágillatokkal keveredő bódító mediterrán fenyőillat tölti be itt a levegőt. Az ösvényre beszűrődik a napsugár, menet közben néhol lepillanthatunk a Hernád völgyére, átnézhetünk a közeli hegyekre. 45 perc alatt érjük el a Tamásfalvi Kilátót. Ez kiugró csupasz sziklateraszok együttese.

Innen Gellért-hegynyi magasságból látunk rá a Hernádra és a környékét övező hegyekre.Itt kell kifizetni a 40 korona útvonaldíjat, és itt szoktunk a tájat bámulva falatozni.

Legutóbb tériszonyos, nyugdíjas apácák visongtak körülöttünk, de mindig van hangulata a helynek, és még soha sem voltunk itt egyedül.

A mai étlapon a Tamásfalvi Kilátó meglátogatása az előétel volt.

A főfogás a Fehér patak.

Tehát: Fel a Fehér patakra! Pontosabban: le a Fehér patakra.

A sárga jelzésen továbbhaladva, mellénk simul a zöld jelzés.

Az útelágazásnál mi a zöld jelzésen balra fordulva ereszkedünk le a Hernád völgyébe.Ez a 20 perc mai túránk legkeményebb szakasza.Az avarban megbúvó köveken, gyökereken, könnyű megcsúszni. Segítségül több helyütt fakorlátok szegélyezik a lejtőt.

 Amikor leérünk szembe találjuk magunkat a Hernáddal.

Az irányjelző táblánál balra fordulunk. Tovább haladunk folyásirányban a zöld jelzésen, átmegyünk egy kis hídon a Hernád fölött, majd egy kis kapaszkodással 10 perc alatt elérjük a Fehér patak hídját.

Ez lenyűgöző élménypont. Néhány percig mindig elácsorgok itt a hídon és bámulom, ahogy lent fehér sziklák közé szorítva rohan a Hernád felé a Fehér patak …

 Gyerekkoromban eltöltöttem néhány nyarat a Felvidéken. Sokat mászkáltam gumicipellőben a tisztavizű patakokban. Néha jól áthűltem, felfáztam eközben

-   A patak fölött járni, úgy nézni az élővilágát, az lenne az igazi – álmodoztam néha.

És itt megvalósul. A kristálytiszta, gyorsfolyású Fehér patak fölött járni lehet!-

 A zöld jelzésen jobbra, a Fehér patak folyásirányával szemben folytatjuk az utunkat.Néha sétaúton megyünk, időnként sziklák, gyökerek között, de amit nagyon kedvelek:

Egy méterrel a patak fölött vezető doronglétrahídakon egyensúlyozni…!

Igaz nézelődni közben csak akkor érdemes, ha meg-megállunk. Mások is szívesen járnak erre. Többször összefutottunk itt a biciklijüket vállukon cipelő kerékpárosokkal és kutyasétáltatókkal is.

Útközben ömlik a Fehér patakba a Kysel, a Sokolia dolina (Sólyomvölgy) vize is.

A vizek találkozásánál szoktunk megpihenni.

 A Fehér pataknak otthont adó Tamásfalvi völgyben közel kétórányi gyaloglás után jutunkfel  a zöld jelzésen a Klauzy tóig. Ez alatt sokszáz métert teszünk meg a víz fölötti doronglétrahídakon.

 A Klauzy tó a Fehér patak felduzzasztásából keletkezett.

Innen úsztatták le régen a kivágott fákat a Hernádba. Nem volt veszélytelen munka, az idáig vezető úton találkoztunk egy fiatal faúsztató sírjával.

A tó mögött a 939 méter magas Klauzy hegy magasodik. Nagyon hangulatos. Tükröződik a tó vízében. Érdemes itt megpihenni, gyönyörködni.

Ha továbbmennénk, két óra alatt jutnánk el a Geravy fennsíkra. Mi azonban visszafordulunk.

 A patakon és a mellett az eddig megtett úton újabb két óra alatt sétálunk vissza a Hernádig. Ott jobbra fordulva a kék jelzésen 40 perc alatt, a gyönyörű Hernád-áttörésen járva, élménydús túra után érkezünk meg Csingóba a parkolóba.

Elsősorban azoknak javaslom ezt a kirándulást akik kerülni akarják a számukra veszélyesnek tünő sziklatálcákat, létrákat és az erőteljes emelkedőket, de mindenkinek élmény!

Kis odafigyeléssel, szinte végig sétálva gyönyörködhetünk így a para szépségeiben.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus túra

Zejmár szakadék

2007.08.15. 11:10 Műhód

 

       A Zejmár szakadék. (Zejmarska roklina)

-Könnyű túra-

 

A Paradicsom déli részén Dedinki közelében, Mlynki-Biele Vody települése szélén található a Zejmár Józsefről elnevezett kanyon.

A Zejmár szakadék megmászása –a kanyontúrák között- a kifejezetten könnyű túrák közé tartozik. Alkalmas gyerekek, idősebbek és tériszonyosok szakadékhoz szoktatására is.

Az 1100 méter hosszú kanyon közel 200 métert emelkedik, normál körülmények között akár 50 perc alatt is bejárható, de nem kell rohanni.

Amikor úgy érezzük, hogy gyönyörködhetnékünk van, vagy sűrűbben vesszük a levegőt,álljunk meg, nézzünk szét, és szívjuk magunkba a táj hangulatát!

 

Mindegy hogy Dedinkyből a motel parkolójából, vagy Mlynki-Biele Vodi túlsó végéből, az iskoláktól indulunk.

Körtúrázunk. Ugyanoda térünk vissza a túra végén, ahonnan indulunk. Mlynkiben nem kell a parkolásért fizetni az iskolák környékén. Dedinky szebb és talán biztonságosabb is ott parkolni.

 Dedinkyből a libegő mellett jobbra vezet fel a piros jelzés .

Kezdetben erős kapaszkodón, majd enyhe lejtőn 25 perc alatt érjük el a Zejmár szakadék bejáratát. Ott elkérik a 20 - 40 korona belépő díjat és már kaptathatunk fel az ösvényen a szakadékba.

Nem nehéz az út, mellettünk patak csobog, majd egyre erősebben emelkedik,. Kőfolyamon kapaszkodunk felfelé. Ez már húzósabb.

Amint elérjük a vízeséseket, egy húsz perc alatt megmászható – doronglétrás – sziklatálcás - létrás szakasz következik.

Én túlsúlyosként gyakrabban veszem-kapkodom itt a levegőt, mert ez a rövid szakasz erősen emelkedik. A fiatalabbak ezt észre sem veszik. A kanyon szépsége azonban mindenkit kárpótol ezért a kis lihegésért. Ér gyönyörködni...

 A létrákon túl elérjük patak forrását, a Zejmár kútat, és kikapaszkodunk a szakadékból.

Öt perces séta vezet egy fenyvesen át a Geravy fennsík központjához.

A fákkal szegélyezett füves tisztásokon általában lovak legelnek.

Itt a libegő felső végállomásánál eddig  padokat találtunk a fából készült asztalok két oldalán, de ezeket  2007-re, valamilyen rejtélyes okból elbontották. 2008-ra újra telepítették.

A mobil büfé helyett kőből építettek egyet az étterem alá, de az most sincs nyitva.

2004-2005-ben még hideg sört és jó ízű gulyást kaptunk itt a büfében. Jól esett itt a friss levegőn enni-inni.

Aki erre vágyik talán most is megkaphatja, a terméskőből épült étteremben a libegő gépháza mellett.

Geravy fennsík gyönyörű rétek láncolata. Ha időnk engedi érdemes csatangolnunk a virágokkal borított réteken, rétek között. A Kauzy tó - Csingó (Cingov) felé vezető túraút szebbnél szebb ezer méteres magasságban pompázó rétek között halad fél órán át. 

Libegőt minden kerek órában indítanak, és addig járatják amíg vannak utasok. Úgy emlékszem 90 koronáért visz le 18 perc alatt Dedinkybe. Megtaláljuk a menetrendjét az interneten is, de nem tarják be az üzemeltetők. Amikor megreklamáltam azt válaszolták:   Nekik nincs internetük, tehát érdemes megkérdezni, hogy meddig jár aznap...

Amennyiben a sétát választjuk, a zöld jelzésen 40 perc alatt jutunk le  Dedinkybe  a faluba. Kellemes séta. Végig szolidan lejtő túraúton. Istvánfalu volt a magyar neve. Szép hangulatos kis üdülőfalu, gyönyörű panorámával, tóparti vendéglővel.

 Júniusban már a kinti büfék is nyitva vannak, a falu közelében a libegőnél kempinget, motelt is találunk. A közelben csónakot, vízibiciklit bérelhetünk. Mindig szerettem volna itt vízibiciklizni, na de túrabakancsban? Jó időben sokan fürdenek a tóban, napoznak a partján.Érdemes fürdőruhát pakolni a hátizsákunkba, vagy az autóba.

 Aki Mlynkiben parkol, vagy visszaballag a piroson, vagy körbesétál az aszfaltozott úton.

Mi 2006-ban hatalmas záport kaptunk a nyakunkba Dedinkyben, és az azt követő esőben inkább az aszfaltot választottuk, de cserébe végig szedhettük a szamócát az út mentén Mlynkiig.

 Mivel ez rövid túra, összeköthető egy tó körüli sétával, egy jégbarlang látogatással, vagy egy bevásárlással a poprádi Tescoban.

Mi innen a Stratenai alagút után jobbra induló keskeny szerpentinen szoktunk hazamenni  Podlesokba, de azt az utat most sajnos lezárták.

A Dobsinai Jégbarlangról érdemes tudni, hogy Stratena és Porád között a Dobsinská Ladova Jaskyna nevű kis település fölött, a parkolótól kb. félórányi gyaloglás után találjuk meg majdnem 1000 méteres magasságban a bejáratát.

A barlangtúrák óránként-félóránként indulnaka várakozók létszámától függően.A félórás barlangtúrára érdemes meleg pulóvert vinni, mert bent hideg van.

 Aki spórolni akar a parkoláson, az a település közeli vasútállomása előtt díjtalanul parkolhat..

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus túra

A két kedvenc egynapos túrám

2007.08.14. 18:50 Műhód

 

A két kedvenc egynapos túrám a

Szlovák Paradicsomban.

 

Egyik egynapos túra: Cingov – Cingov (Csingó)

  A Csingói parkolóból sétálunk le a Hernád felé. Lent egy gyalogoshídról lepillanthatunk a Hernádra.

 Mai túránkon Csingóból a Hernád-áttörés kétharmadát készülünk bejárni a Tamásfalvi Kilátó érintésével, a Kolostorszakadék megmászásával, a Klástorisko fennsík – romkert – turistaközpont - étterem- meglátogatásával, és a Fehér patak mellett-felett haladva a Hernád mentén sétálunk bea túra végén vissza Csingóba.

 A hídtól jobbra sárga jelzésen, szinte sétaúton, a csingói autóskempingen is keresztülsétálva, enyhe emelkedőkőn 50 perc alatt jutunk el a Tamásfalvi Kilátóhoz. (Tomásovsky vyhlad).

Ezen a meredek sziklákkal szegélyezett platón gyakran találkozhatunk sziklamászókkal.Napozó, pihenő, falatozó kirándulókkal azonban – ha az időjárás engedi – szinte mindig.

Szemben belátunk a Fehér patak-völgyébe, jobbra-balra a Hernád töri át a hegyeket, ha figyelmesek vagyunk, egy kis vonalban felfedezzük a Hernád egyik hídját. Ezen néha hangya méretű turisták mocorognak.

A zöld jelzésen balra kanyarodva erős meredélyen ereszkedünk le a Hernád völgyébe. (Hornád) Ez kb.20 perc.

Innen jobbra fordulva a kék jelzés vezet a Hernád-áttörés doronglétráin, láncokkal biztosított sziklatálcáin át a Létánfalvi Malom kőhídjáig. (Letanovsky mlyn) Ezt az utat én egy óra alatt szoktam megtenni.

Ne a hídra üljünk le enni-inni! Sok ott a légy. Öt perc oda egy vízparti büfé. Csapolt sörrel!

Ezután tovább kék jelzésen láncokba kapaszkodva, újabb sziklatálcák és hidak vezetnek egy órán át kedvenc függőhidunkon keresztül Kolostor  szakadék bejáratához. (Klástorská roklina)

Régebben nem volt teniszhálóval biztosítva a függőhíd. Akkoriban előjött rajta a tériszonyunk.

A másfél kilométer hosszú Kolostor szakadék a létráival, doronglétrahídjaival 224 métert emelkedik. Így általában beletelik egy óra amíg a zöld jelzésen felkapaszkodunk a Menedékkőhöz, Vörös Kolostorhoz, vagy népszerű nevén: Klástoriskohoz.

  Hosszabb pihenő és némi sörözés vagy koffolázásJ után a sárga jelzésen, a terasz alatt jobbra elhaladva tíz percig együtt megyünk a kék jelzéssel, majd jobbra fordulva csak a sárgán  fél óra alatt leereszkedünk a láncokkal, sziklatálcákkal, fakorlátokkal segített úton arra a nagyon kellemes helyre, ahol a Kysel siet a Fehér Patakba. (Biely potok)

Imádom a Fehér Patakot! Szerintem mindenki szereti.

A zöld jelzésen balra, a patak folyásirányába fordulva, elindulunk a Hernád irányába.

Doronglétra-hidakat és hidakat használva nagyjából egy óra alatt egy nagyon hangulatos, sodró, erősen csobogó, kristálytiszta patak mellett érünk a Tamásfalvi kilátó alatti réten a Hernádhoz.

Ér felnézni a kilátóra, megnézni, merre is kezdtük a túránkat.

Jobbra fordulva a kéken fél óra alatt ballagunk vissza Csingóba, ahonnan indultunk.

Gyönyörű útközben Hernád, és a parkoló melletti szálloda éttermében is jól főznek…

 

Másik egynapos túra: Podlesok – Podlesok

 

  Podlesokból indulunk –általában sokadmagunkkal - a zöld jelzésen fel a Száraz-völgybe. (Suchá Belá)

Ez a kanyon négy kilométer hosszú, és 420 métert emelkedik.

Annyira népszerű, hogy időnként hosszú sorokban várnak a túrázok arra, hogy feljussanak a létrákra, létrarendszerekre. A várakozás elnyújthatja az egyébként 2 órás menetidőt.

Én nem szoktam rohanni. Hiszen azért vagyunk ott, hogy gyönyörködjünk, átérezzük a szurdok hangulatát.

Fontos, hogy menet közben a lábunk elé nézzünk, álljunk meg stabilan, ha nézelődünk!  

Fent az esőház környékén érdemes megpihenni. A Sucha Belá kijárata környékén szinte mindenki lazít egy keveset.

 Innen szabályos túraútvonalon a sárga és a piros jelzésen haladva egy óra alatt eljuthatunk egy átlagos erdei úton Klastoriskoba. Ezt a megszokott út.

Természetesen én ezt nem ajánlhatom, de aki  két újabb kanyon bejárása érdekében hajlamos egy kis szabálytalankodásra, az Klastoriskot egy másik úton érheti el. Így:

Az esőházzal szemben egy stop táblával védett egyirányú kék jelzéssel jelzett kanyon kijárata bújik meg. Ez a Kis Kysel, vagyis a Maly Kysel.  Gyönyörű hely, szelíd, zöld kanyon. Sok bedőlt fával, búvópatakokkal.

Egy közepes magasságú létra, és három doronglétrahíd-rendszer segíti az áthaladást.

Elsőbbséget adva, könnyen el lehet kerülni a szembe jövőket, ezért sokan ezen az úton- az előírt haladási iránnyal szemben - közelítik meg Klastoriskot Magam sem értem miért nem kétirányú ez a kanyon.

Jó két kilométer megtétele után érkezik a lefelé haladó a Nagy Kysel, (Velky Kysel) bejáratához. Ennek a kanyonnak a megmászása egy másik túra feladata.

A most már teljesen szabályos utakon tovább haladva a kék jelzésen, 5 perces kaptató után érünk el a Kysel bejáratához.

Ezt nem lehet kihagyni!

Jobbra fordulva a sárga jelzésen 25 perc alatt bejárhatjuk a Paradicsom legvadabb kanyonjának járhatóan maradt részét.

 (A Kyselt egy rosszul eloltott tábortűz felgyújtotta 1976-ban. Hetekig égett, majd nagy egy esőzés eloltotta és  oltott mésszé alakította a szikláit. Azóta életveszélyes. Csak a tűz által megkímélt sárgával jelzett szakasz járható)

 Némi ereszkedés, sziklatálcákon való balettozás után egy hídról megnézhetjük felülről az Óriás Vízesést. (Obrovsky vodopád) Szemben a falakon látjuk a beégett sziklatálcákat.

A hídtól jobbra a falon kapaszkodva figyeljünk, hogy ne vétsük el a jelzett utat, mert könnyen lepottyanhatunk, ha partizánkodunk!Majd a már megismert elágazáshoz, a Maly és Velky Kysel bejáratához jutunk vissza

 Ugyanarra megyünk tovább, mint akkor amikor kijöttünk a Maly Kyselből. Jobbra felfelé kapaszkodunk a kék jelzésen Klástoriskoig. Kb. 30 perc. Útközben jobb oldalt lent a lezárt Kysel kanyon hatalmas sziklafalai fehérlenek.

 Klástoriskoban érdemes elidőzni egy kicsit. Ne felejtsük el, hogy az étteremben csapolt koffola kapható! J

  Az étteremből kijőve, balra fordulunk. A sárga jelzésen a Kolostor szakadék (Klástorisá roklina) mellett gyufaszálnak látszó fenyőkkel borított hegyoldalak között ereszkedünk le a Hernád völgyébe.(Fél óra).

Nem megyünk át a felújított függőhídon, megpihenünk előtte a kidőlt fánál egy kicsit. A Hernádnál a függőhíd alatt balra fordulva –folyásiránnyal szemben- folytatjuk az utunkat.

A kék jelzést övező sziklatálcákon a Hernád fölött-mellett, vadregényes úton kb. 75 perc alatt jutunk ki a Hernád-áttörés kezdetéhez.

Itt a híd mellett ömlik a Hernádba egy kristálytiszta patak, a Nagy Fehér Víz. (Velká Bielá vodá)

A kék jelzésen folytatjuk utunkat Podlesok felé. Bő húsz perc múlva megérkezünk  célunkhoz, és a gombaszerű hordónál vagy máshol megihatunk egy hideg italt…

 

 

Ezt a két egynapos túrát azért javaslom, mert két nap alatt akár négy kanyont is bejár, végigmegy a Hernádon, a Fehér patakra is elvisz, és a Tamásfalvi kilátót is meglátogatja kényelmes útvonalon..

Nincsenek benne unalmas üresjáratok, visszautak. 

Egy-egy nap alatt, túlfáradás nélkül bejárható, gyönyörűséges útvonalak.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus túra

BEKÖSZÖNTŐ

2007.08.14. 16:56 Műhód

 

Sziasztok!

 

 Pistikével azzal a céllal hoztuk létre ezt a blogot, hogy megosszuk Veletek a Szlovák

Paradicsomban és környékén szerzett tapasztalatainkat.

Túraútvonalakat, a szűkebb és tágabb környék látnivalóit mutatjuk be főként a saját

élményeink alapján.

Ezeken túl igyekszünk hasznos, aktuális információkkal ellátni Benneteket.

 

Műhód

1 komment

Andrássy-kastély (Betlér)

2007.08.14. 15:11 Pistike

Nagyon vártam már ezt a találkozót, ami aztán 2007. júliusában meg is történt. És nem csalódtam! Gyönyörű a park, a kastély, az egész környezet. Ilyenkor még jobban fáj a szívem, hogy az edelényi, vagy a füzérradványi kastély milyen sorsra jutott…

Miután a kastély és a tulajdonosainak története, történelme igen változatos, így megpróbáltam összeollózni egy kis anyagot. Megjegyzem a kastélyban található Idegenforgalmi boltban, illetve a Pénztárban, valamint a kastély elülső részének földszintjén bőven vásárolható olyan kiadvány, kiadványok amelyek ezt pontosa(bba)n taglalják. Mi három órát töltöttünk a kastélyban. Megnéztük belülről – egy igen vígtermészetű magyar (kassai) idegenvezető úr segítségével, akiből csak úgy ömlöttek a nevek, évszámok, történetek, anekdoták – majd kb. 2 órát sétáltunk a gyönyörű parkban. A séta közben nagyon sok látogatóval találkoztunk. Abban a környezetben valahogy olyan természetes volt, hogy pl. általános iskoláskorú gyerekek leültek a fűre, a tanárok kajás csomagot osztottak, és ebédeltek. Vagy nyugdíjasok, szerelmesek ücsörögtek a padokon. A parkban található tájékoztató táblák egyértelműek, magyar ismertető is van rajtuk. Jelölik azt is, hogy kényelmes sétával mennyi idő (5-20 perc) alatt érünk oda egy-egy látnivalóhoz.

 

Természetesen ezúttal is váltottam fotó jegyet, a képek a pistike.hu/skanditour/index.php  címen megtekinthetők. Kéretik a minőséget nem számon kérni!

 

---

Betlér község a Sajó (Slaná) folyó mellet a Rozsnyói völgykatlan és Voloveci hegyek (Pozsálló v. Ökörhegy)  határa mentén fekszik, 6 km-re északnyugatra Rozsnyótól. Eredetileg bányász település volt, ahol aranyat, rezet, később pedig vasércet is fejtettek. A lakosság teknő és ún. tekenőkocsik gyártásával foglalkozott, ezek az ércek fuvarozásához, szállítására szolgáltak. A község az ilyen kocsi német elnevezése után kapta nevét.  Betlér hajdan a Csetneky (Stítnik) családé, később a Bebekek és a XVI .sz-tól 1945-ig pedig az Andrássy család birtoka, amikor az összes államosított tulajdonuk megnyílt a nagyközönség számára. A község északi végén áll az Andrássyak kastélya, amely Szlovákia egyik legszebb ilyen jellegű műemléke. Fokozottan védett építmény, a felújítása nemzetközi - UNESCO - segítséggel történt, a munkálatokban magyar szakemberek is részt vettek.

Építése a 18. század elején kezdődött, amikor a valószínűleg 16. századból származó régebbi kastély alapjait kihasználva Andrássy István generális egy sarokbástyákkal megerősített várkastélyt építtetett. Ide költözött be családjával, miután Krasznahorka várát elhagyta. 1792-1795 között utódai klasszicista stílusban építették át.

Az Andrássy kastély mai formáját 1880 körül nyerte el, amikor Andrássy Manó, a "vasgróf" (akiről Jókai Mór a Fekete gyémántok Berend Ivánját mintázta), négy saroktornyot építetett hozzá. Ezzel elvesztette klasszicista jellegét, eklektikus vadászkastéllyá és nagyúri lakhellyé vált. Jelenleg abban a formájában látható, ahogyan az Andrássy család 1944-ig használta, így berendezettségével lakott kastély benyomását kelti.

Különlegessége híres könyvtárszobája, a fennmaradt teljes eredeti berendezés, valamint a fegyver- és  vadásztrófea-gyűjtemény. A már 20000 kötetes könyvtárat Andrássy Lipót alapította 1793-ban. Eredetileg a kastélyon kívül helyezkedett el, csak a 20. század elején helyezték át a kastélyba. Ami most látható belőle, az az egyik legszebb barokk könyvtárszoba Közép-Európában.

Szintén Andrássy Lipót idején, 1783-1795 között a kastély körül 81 hektár területű, egzotikus fákkal és bokrokkal beültetett angolparkot létesítettek. A díszpark Heinrich Nebbien, híres cseh kertészmérnök tervei alapján készült, aki többek között a budapesti Városliget alapításánál is közreműködött. A betléri park - nem véletlenül - a világ művészetileg és kultúrálisan értékes történelmi kertjeinek listáján is szerepel, az ICOMOS, az IFLA és az UNESCO nyilvántartásában.

Meditáló Buddha - bronz szobor, a Kioto-i Tofukudzsi templom részére készült el 1543 7. hónapjában. Fudzsivara Tadajosim mester alkotta. A szobor Bodhisattva Dzsizót ábrázolja, a balkezébe gyöngy, a másikban pedig szerzetes pálca.

Állatkert - a XIX. század végén épült - középkori várra emlékeztet. Barnamedvéket, hiúzokat, vidrát, nyestet, borzot és a kerítésen belül muflonokat tartottak.

A nagy vízesés - Jozef Bergmann tervezőmérnök tervezte és kivitelezte. A Szlovákiai parkok legnagyobb művízesései közé tartozik. A víz, amely a boltíves kőhíd medrében jut ide, 8 m magasból zuhog a tavacskába.

Japán híd - pagoda alakú tetővel. Az eredeti hidat az 1971-es vízözön sodorta el. Az eredeti pontos mását 1979-ben készítették el.


Halastó 4750 m2 - A vízmű rendszer felépítése  a XIX. század végén biztosította a víz állandó és egyenletes folyását a nagy vízeséshez, a három szökőkúthoz és a Kisrák halastóba.

Szent Erzsébet templom - katolikus., eredetileg gótikus a XIV.sz. első feléből, eléje épített hasáb alapú toronnyal, 1973-ban felújították. A prezsbitérium oldalán két sekrestyét találunk. Az eredeti - Észak felé és egy újabb a XX. sz. 70-es éveiből Délnek tájolva. Az eredeti gótikus kőportál beépített gerendákkal a régebbi sekrestye bejáratát képezi. A templom bejárata mögött fából készült orgonakarzat található.

Evangélikus templom - klasszicista, 1794-ben épült torony nélkül. 1834-ben elébe pített hasáb alapú toronnyal  bővült, a XX.sz.-ban a főhajó északkeleti oldalához sekrestye épült.

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus kirándulás kastély felvidék gömör tornai karszt szlovák paradicsom