HTML

Szlovák Paradicsom

Túraútvonalak és környék látnivalóinak leírása, aktuális informácók a Szlovák Paradicsomról.

Friss topikok

  • geegee: Na de mééér' nincsenek képek az egész blogon?Főleg, hogy egy ilyen helyről, mint a szlovák király,... (2014.11.01. 01:21) A SZLOVÁK PARADICSOM - áttekintés, tudnivalók -
  • Halász Gábor: Szia Műhód! Találtam az Index fórumlapján néhány képet amit feltettél a Jirousek albumból arról a... (2008.04.15. 00:03) BEKÖSZÖNTŐ
  • Pistike: Ha úgy számoljuk, hogy a felső vár 45 perc - 1 óra, közép vár 15 perc, alsó 30 perc. Akkor is olya... (2007.08.18. 05:58) Szepesi vár

Éttermek, vendéglők

Települések honlapjai

Várak, kastélyok

Felvidék Ma

  • Hibás feed URL.

Szepesi vár

2007.08.16. 10:21 Pistike

A Szepesi vár (szlovákul Spišský hrad), 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra), együttesen a Világörökség részei. 2006-ban kb. 170 000 turista nézte meg a várat.

 

Nyitva tartás:

Látogatható májustól szeptemberig, 8:30 órától 18:00 óráig mindennap.

Októberben 8:30 órától 17:00 óráig, hétfő kivételével.

Novembertől áprilisig külön kérésre megtekinthető.

 

A Szepesi vár a Poprád – Eperjes főútvonal mellett található, Lőcsétől 15 kilométerre. A dombhátról kiemelkedő vár jól látható főútról. Ha Poprád felől megyünk, akkor nem érdemes letérni az 547-es Kassa felé menő útra, ami bevisz Szepesváraljára (Spišské Podhradie). Hanem célszerű tovább menni, és amikor a várral egymagasságba érünk figyelni és akkor könnyen észre vesszük a vár megközelíthetőségét mutató táblát. Eperjes felől szintén ki van táblázva a vár letérés. A keskeny aszfaltozott út a vár alá, egy tágas fizetős parkolóba visz. Ahonnan egy könnyed (?) 5-10 perces sétával juthatunk el a várkapuba.

 

Miután megvettük a jegyet, ne lepődjünk meg azon, hogy Lublóval, Krasznahorkával, vagy Nedec (Dunajec) várakkal ellentétben itt hiába kérünk (várunk el), mint az előbb felsorolt várak bármelyikében vártörténetet A/4-es lapon, nem kapunk. Így aztán irány az Információ, ahol is kiderül, hogy elég szűkös a választék ilyen téren. Nekünk akkor egy párlapos háromnyelvű kiadványt sikerült venni. Vagyis, ha odakészülünk, akkor célszerű az Interneten bogarászni, hogy hova is készülünk, mit is látunk. Ja, de ne a vár hivatalos honlapján kereskedjünk a http://www.spisskyhrad.com/ -on, mert ott csak szlovák, angol, német és francia leírás található. Nézzünk szét inkább itt: http://www.spisskyhrad.sk/hu.html  Kellemes meglepetés viszont, hogy nem kell fotós jegyet venni, azaz szabad a vásár, nyugodtan fotózhatunk, kamerázhatunk a Szepesvárban.

 

A vár belső udvarán van minden, ami szemszájnak ingere. Egy kisebb kirakodó vásárba csöppenünk. Az árak nem túl vészesek… A kajákat mi nem próbáltuk ki, így azokról véleményt nem tudok mondani. A sátrak kínálata az ilyenkor szokásos: emlékképek, sípok, mágneses fotók, képeslapok stb.

 

Magyar nyelvű idegenvezetést nem sikerült elcsípni. Így egy szlovák csoporthoz csapódtunk, hogy mégis legyen valami rendszer, ahogy bejárjuk a várat. A várbejárást a felső várral kezdtük, ahova meredek kaptatón jutottunk fel. A termekben kiállítások vannak (festet és fotó), bútor, korabeli fegyverek, felszerelések találhatóak. A gótikus várkápolnában egyház történeti kiállítást rendeztek be. Az egyik helyiségben két fiatal hölgy jóvoltából korabeli élő zene szól. Érdemes időnként kinéz az ,,ablakokon”, vagy a lőréseken, gyönyörű táj tárul elénk. A felső várban több lépcső is van, ami sok látogató esetében elégé megnehezítő a közlekedést.

 

Az alsó vár a várfalon kb. 20-30 perc alatt kényelmesen körbejárható. Érdemes megnézni a bástyákat is. Az alsó vár közepén található egy szabadtéri színpad, ahol rendszeresen tartanak előadásokat, koncerteket.

 

A Szepes várban készült fényképeink a http://pistike.hu/skanditour/index.php weblapon megtalálhatóak.

 

------

 

Filmforgatások

 

A várat több film forgatása során használták helyszínként:

 

Sárkányszív, 1996

A hódító, 1997

Az oroszlán télen 2003

The Last Legion 2006

 

Megközelítése

 

Két fő irányból is lehetséges:

- Lőcse felől a 18-as számú (E50-es) úton kelet felé haldunk, az 547-es úton Szepesváraljára fordulunk. A falun áthaladva a vár felé fordulunk, át a vasúti síneken, és a temető melletti fizetőparkolóba jutunk. Innen gyalog kell a vár dombra fel mászni, és körülbelül 35 perc gyaloglás után elérjük az alsó várkaput.

- Hatkóc felé kanyarodunk és a vár főbejáratához nagyon közel levő parkolóba érkezünk ahonnan könnyű 10 perces sétával a középső várudvarba juthatunk.

 

 

Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek

Szepesváralja óvárosa a Szűz Mária-plébániatemplommal

Szent Márton-székesegyház (Szepeshely)

Püspöki palota (Szepeshely)

Kanonokházak (Szepeshely)

Szentlélek-templom (Zsigra)

 

------

 

634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkőszikláról uralja a Szepesi-medencét a Szepesség egyik legértékesebb műemléke, a nemzeti kulturális örökségként nyilvántartott Szepesi vár. Amellett, hogy a 12-18. századok építészeti fejlődésének tükre, 4 hektáros (pontosan 41 426 m2) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára.

A történelme is gazdag. A sziklát, amelyen épült, már a kora-, majd a késő-kőkorban lakták. A régi betelepítés időszámításunk idején érte el legnagyobb kiterjedését, amikor az ún. puchói kultúra népe hatalmas és nagy kitejedésű erődöt épített itt. Az erőd falait a közelmúltban végzett régészeti ásatások során meg is találták. De kiástak paraszti- és iparos- házakat és egy nagyméretű kultikus objektumot. Az erőd kiterjedéséből, falaiból és szerkezetéből arra lehet következtetni, hogy ez volt Közép-Szepesség központja. A falak, amelyek a terepen még felismerhetők, körbezárták az egész várat, áthaladtak a legnagyobb várudvaron is. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ez a másik erőd megsemmisülése után kezdték építeni a mai Szepesi várat.

A Szepesi vár történelmének és építészeti fejlődésének ismeretét jelentősen módosította a mintegy tíz éven keresztül végzett alapos és módszeres régészeti feltárás. A kutatás talán legjelentősebb eredménye, hogy megtalálták és időben azonosították a vár legrégibb részét, a 11-12. században épített köralakú lakótornyot, amely a 13. század első felében semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai köralakú tornyot, a román stílusú palotát és a felsővár további részét. Mivel a várak általában, köztük a Szepesi vár is, kitűnően beváltak a tatárjárás idején, IV. Béla szorgalmazta a a várépítéseket. Ezért a Szepesi vár területén 1249-ben a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Már abban az időben is, de főleg a 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. A vár a vármegye központjává vált, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. 1275-ben bizonyos, a király ellen fellázadt Roland comes foglalta el. Ezután Kun Erzsébet , IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is ádáz harc folyt. 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. Röviddel ezután következett a vár kibővítése és gótikus stílusban való átépítése.

A huszita háborúkban Giskra Jan a várat elfoglalta. Először a vár alatti lejtőn egy kis erődöt építtetett, majd a nagy várudvart erősítette meg. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. A vár történetében jelentős év volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat az uralkodó Zápolya Imre és István főnemeseknek adományozta. Bár a Zápolya-család több mint 70 várat birtokolt, a Szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek. A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király – Zápolya János. Ő volt egyben a vár utolsó Zápolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban a Habsburgok a várat elkobozták. A várat hamarosan, már 1531-ben Thurzó Sándornak ajándékozták. A Thurzó-család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó-család kihalt, a várat a Csáky-család szerezte meg, és a vár családjuk birtokában maradt 1945-ig. A Csákyak a várat azonban csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon (Hodkovce), később Szepesmindszenten (Bijacovce), Kluknón (Kluknava) és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy katonai helyőrség maradt, de az is elhagyta a várat az 1780-as tűzvész után. Ezután a vár rommá vált. Gondos kutatások után csak néhány éve javítják, konzerválják a várromokat, néhány részét újraépítik. Az alsó várudvart már 1983-ban megnyitották a nagyközönség előtt.

Ha a várba Hatkóc felől lépünk be, figyeljük meg a hajdani főkapu ötletes védelmét. A ma különálló falazott oszlopokat eredetileg gerendák kötötték össze, ez volt az első védelmi vonal. Ezután egy mély árok, majd egy magas fal következett, ez volt az előkapu. Csak ezután jutunk a 15. századi gótikus stílusú kapuhoz, amely előtt még egy csapóajtó volt. A kaput nem csak egy függőhíd felemelésével, hanem egy leengedhető vastag ráccsal is védhették. E kapu helyén már a 14. században is kapu volt. A kapun a középső várudvarra jutunk, itt volt a porkoláb háza, a falak mentén a helyőrség szállása, hátul pedig magtár. A várudvar bal oldalán egy megerősített kapu vezet a kiterjedt alsó várudvarra. E kapu megépítése előtt egy barbakán állt, azaz egy olyan torony, amelyen keresztül kellett menni, hogy a kapuhoz eljuthassunk. A 15. század közepén épült nagy várudvar nem csupán az itt állomásozó katonaság védelmére szolgált, de a környékről nagyszámú lakosságnak is oltalmat nyújthatott. Alsó részén egy feltűnő köralakú objektum alapjai láthatók. Ez egy 15. század első felében épített lakótorony alapja. A tornyot hatalmas vízárok és cölöpfal védte, ideiglenes fegyverraktárként is szolgált. Miután felépítették a várudvar falait, a torony elvesztette a kis erőd jellegét. A várudvar falainak belső oldalához gazdasági épületek simultak. E várudvaron halad át a puhói kultúra népe erődjének fala is.

Térjünk vissza a középső várudvarra. Innen egy meredek úton a kapun keresztül feljutunk a román stílusú elővárba, amely a feltárások előtt nagyrészben be volt temetve. Látjuk a helytartói palota romjait, egy malom helyét, a sziklában egy kis kivájt barlangot. A másik oldalon egy viszonylag jó állapotban megmaradt románkori kaput látunk, ezen keresztül jutunk fel a felső várba. A felső várban később egy másik kaput is építettek, ma a semmibe vezet. Eredetileg egy faállványon keresztül lehetett megközelíteni.

A fellegvár természetesen a vár legrégibb és legértékesebb része. Közvetlenül a bejárattal szemben a sziklában egy nagy tartályt helyeztek el, csak egy keskeny nyílás vezet belé. Jobbra a már említett románkori kapuhoz jutunk, a kapu előtt a vár utolsó, a 18. században végzett építészeti átalakításainak falmaradványai találhatók. A másik oldalon találhatók a vár lakói és tulajdonosai eredeti gótikus és reneszánsz stílusú épületei – ezekből a vár látogatóinak pazar kilátás nyílik a környező tájra. Az épületek építészeti értékeiről a megmaradt gótikus és reneszánsz kapuk és ablakok vallanak. A fellegvár közepén egy 13. század közepén épített köralapú öregtorony ékeskedik, amelynek bejárata eredetileg az első emelete magasságában volt. Az öregtorony mögött egy – a közelmúltig víztartályként használt - köralakú építmény falai húzódnak. Ezek azonban a 11-12. századból származó bástya falai voltak, amelyet a 13. század első felében bontottak le, miután az alatta lévő sziklában egy nagy repedés keletkezett. Az öregtornyot ma boltíves folyosó köti össze a 15. századból származó gótikus stílusú kis kápolnával. A kápolna mögött van a vár legértékesebb épülete – egy hatalmas, eredetileg háromemeletes román stílusú palota, amelyet a 15-16. században gótikus stílusban építettek át. Az eredeti épületből talán a fejes, román stílusú kettős ablakoszlopok a legcsodálatosabbak. Az épületeket a 13. században észak-olaszországi kőfaragók építették. Az öregtorony régészeti feltárásánál egy téglalap alakú gödröt is találtak, valószínűleg víztartály vagy jégverem volt.

2 komment

Címkék: turizmus történelem vár felvidék szepesvár

A bejegyzés trackback címe:

https://szlovakparadicsom.blog.hu/api/trackback/id/tr4141295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oleandro 2007.08.17. 09:55:02

Remek leírás! DSe kb mennyi időt szánjunk a vár bejárására? legkésőbb hányra érjünk oda?

Pistike · http://www.pistike.hu 2007.08.18. 05:58:31

Ha úgy számoljuk, hogy a felső vár 45 perc - 1 óra, közép vár 15 perc, alsó 30 perc. Akkor is olyan másfél óra... Ennél biztos csak több lehet.