A Szepesi vár (szlovákul Spišský hrad), 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra), együttesen a Világörökség részei. 2006-ban kb. 170 000 turista nézte meg a várat.
Nyitva tartás:
Látogatható májustól szeptemberig, 8:30 órától 18:00 óráig mindennap.
Októberben 8:30 órától 17:00 óráig, hétfő kivételével.
Novembertől áprilisig külön kérésre megtekinthető.
A Szepesi vár a Poprád – Eperjes főútvonal mellett található, Lőcsétől 15 kilométerre. A dombhátról kiemelkedő vár jól látható főútról. Ha Poprád felől megyünk, akkor nem érdemes letérni az 547-es Kassa felé menő útra, ami bevisz Szepesváraljára (Spišské Podhradie). Hanem célszerű tovább menni, és amikor a várral egymagasságba érünk figyelni és akkor könnyen észre vesszük a vár megközelíthetőségét mutató táblát. Eperjes felől szintén ki van táblázva a vár letérés. A keskeny aszfaltozott út a vár alá, egy tágas fizetős parkolóba visz. Ahonnan egy könnyed (?) 5-10 perces sétával juthatunk el a várkapuba.
Miután megvettük a jegyet, ne lepődjünk meg azon, hogy Lublóval, Krasznahorkával, vagy Nedec (Dunajec) várakkal ellentétben itt hiába kérünk (várunk el), mint az előbb felsorolt várak bármelyikében vártörténetet A/4-es lapon, nem kapunk. Így aztán irány az Információ, ahol is kiderül, hogy elég szűkös a választék ilyen téren. Nekünk akkor egy párlapos háromnyelvű kiadványt sikerült venni. Vagyis, ha odakészülünk, akkor célszerű az Interneten bogarászni, hogy hova is készülünk, mit is látunk. Ja, de ne a vár hivatalos honlapján kereskedjünk a http://www.spisskyhrad.com/ -on, mert ott csak szlovák, angol, német és francia leírás található. Nézzünk szét inkább itt: http://www.spisskyhrad.sk/hu.html Kellemes meglepetés viszont, hogy nem kell fotós jegyet venni, azaz szabad a vásár, nyugodtan fotózhatunk, kamerázhatunk a Szepesvárban.
A vár belső udvarán van minden, ami szemszájnak ingere. Egy kisebb kirakodó vásárba csöppenünk. Az árak nem túl vészesek… A kajákat mi nem próbáltuk ki, így azokról véleményt nem tudok mondani. A sátrak kínálata az ilyenkor szokásos: emlékképek, sípok, mágneses fotók, képeslapok stb.
Magyar nyelvű idegenvezetést nem sikerült elcsípni. Így egy szlovák csoporthoz csapódtunk, hogy mégis legyen valami rendszer, ahogy bejárjuk a várat. A várbejárást a felső várral kezdtük, ahova meredek kaptatón jutottunk fel. A termekben kiállítások vannak (festet és fotó), bútor, korabeli fegyverek, felszerelések találhatóak. A gótikus várkápolnában egyház történeti kiállítást rendeztek be. Az egyik helyiségben két fiatal hölgy jóvoltából korabeli élő zene szól. Érdemes időnként kinéz az ,,ablakokon”, vagy a lőréseken, gyönyörű táj tárul elénk. A felső várban több lépcső is van, ami sok látogató esetében elégé megnehezítő a közlekedést.
Az alsó vár a várfalon kb. 20-30 perc alatt kényelmesen körbejárható. Érdemes megnézni a bástyákat is. Az alsó vár közepén található egy szabadtéri színpad, ahol rendszeresen tartanak előadásokat, koncerteket.
A Szepes várban készült fényképeink a http://pistike.hu/skanditour/index.php weblapon megtalálhatóak.
------
Filmforgatások
A várat több film forgatása során használták helyszínként:
Sárkányszív, 1996
A hódító, 1997
Az oroszlán télen 2003
The Last Legion 2006
Megközelítése
Két fő irányból is lehetséges:
- Lőcse felől a 18-as számú (E50-es) úton kelet felé haldunk, az 547-es úton Szepesváraljára fordulunk. A falun áthaladva a vár felé fordulunk, át a vasúti síneken, és a temető melletti fizetőparkolóba jutunk. Innen gyalog kell a vár dombra fel mászni, és körülbelül 35 perc gyaloglás után elérjük az alsó várkaput.
- Hatkóc felé kanyarodunk és a vár főbejáratához nagyon közel levő parkolóba érkezünk ahonnan könnyű 10 perces sétával a középső várudvarba juthatunk.
Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek
Szepesváralja óvárosa a Szűz Mária-plébániatemplommal
Szent Márton-székesegyház (Szepeshely)
Püspöki palota (Szepeshely)
Kanonokházak (Szepeshely)
Szentlélek-templom (Zsigra)
------
634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkőszikláról uralja a Szepesi-medencét a Szepesség egyik legértékesebb műemléke, a nemzeti kulturális örökségként nyilvántartott Szepesi vár. Amellett, hogy a 12-18. századok építészeti fejlődésének tükre, 4 hektáros (pontosan 41 426 m2) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára.
A történelme is gazdag. A sziklát, amelyen épült, már a kora-, majd a késő-kőkorban lakták. A régi betelepítés időszámításunk idején érte el legnagyobb kiterjedését, amikor az ún. puchói kultúra népe hatalmas és nagy kitejedésű erődöt épített itt. Az erőd falait a közelmúltban végzett régészeti ásatások során meg is találták. De kiástak paraszti- és iparos- házakat és egy nagyméretű kultikus objektumot. Az erőd kiterjedéséből, falaiból és szerkezetéből arra lehet következtetni, hogy ez volt Közép-Szepesség központja. A falak, amelyek a terepen még felismerhetők, körbezárták az egész várat, áthaladtak a legnagyobb várudvaron is. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ez a másik erőd megsemmisülése után kezdték építeni a mai Szepesi várat.
A fellegvár természetesen a vár legrégibb és legértékesebb része. Közvetlenül a bejárattal szemben a sziklában egy nagy tartályt helyeztek el, csak egy keskeny nyílás vezet belé. Jobbra a már említett románkori kapuhoz jutunk, a kapu előtt a vár utolsó, a 18. században végzett építészeti átalakításainak falmaradványai találhatók. A másik oldalon találhatók a vár lakói és tulajdonosai eredeti gótikus és reneszánsz stílusú épületei – ezekből a vár látogatóinak pazar kilátás nyílik a környező tájra. Az épületek építészeti értékeiről a megmaradt gótikus és reneszánsz kapuk és ablakok vallanak. A fellegvár közepén egy 13. század közepén épített köralapú öregtorony ékeskedik, amelynek bejárata eredetileg az első emelete magasságában volt. Az öregtorony mögött egy – a közelmúltig víztartályként használt - köralakú építmény falai húzódnak. Ezek azonban a 11-12. századból származó bástya falai voltak, amelyet a 13. század első felében bontottak le, miután az alatta lévő sziklában egy nagy repedés keletkezett. Az öregtornyot ma boltíves folyosó köti össze a 15. századból származó gótikus stílusú kis kápolnával. A kápolna mögött van a vár legértékesebb épülete – egy hatalmas, eredetileg háromemeletes román stílusú palota, amelyet a 15-16. században gótikus stílusban építettek át. Az eredeti épületből talán a fejes, román stílusú kettős ablakoszlopok a legcsodálatosabbak. Az épületeket a 13. században észak-olaszországi kőfaragók építették. Az öregtorony régészeti feltárásánál egy téglalap alakú gödröt is találtak, valószínűleg víztartály vagy jégverem volt.